top of page
Keresés

Csernus Imre meglátása a mai lányokról

  • Szerző képe: Dr. Nagy Tamás
    Dr. Nagy Tamás
  • 2015. dec. 22.
  • 2 perc olvasás

A lányok elképesztő módon maszkulinizálódnak. Én ezt úgy fogalmazom meg, hogy rengeteg, és egyre több a tökös nő. „Határozott vagyok”, „erőszakos vagyok”, „majd én megmondom”, „mindig mindent jól tudok” – ilyeneket szoktak mondani, de a csajok nem tudják, hogy ezzel valójában a férfi nemi szervük növekszik. Ezt csak fejlesztett érzelmi intelligenciával lehet kezelni és helyre rakni, de a pasiknak meg nagyon alacsony az érzelmi intelligenciájuk, és erre nem is figyelnek, úgyhogy a nők egyre bizonytalanabb pasikkal fognak találkozni. És egyre több az úgynevezett feminizálódott pasi. A hiteles nemi identitások felborultak.

Az emberek elfelejtik, hogy kapcsolatot építeni csak az adott napon lehet. Azt hiszik, hogy ha megismerkednek valakivel, akkor rögtön végig lehet futni rengeteg progin, és akkor működik minden. Hát nem, a programok együtt megélése nem a párkapcsolatot jelenti. Az a párkapcsolat, amikor megtanulunk beszélni egymásról a másiknak, amikor megtanuljuk a felelősséget vállalni, amikor megtanuljuk észrevenni, hogy a folyamatok elindultak negatív irányba, és akkor nem hallgatunk róla, bedugva a fejünket a homokba, hogy majd az idő megoldja. Nem, vagy mi megoldjuk, és ezt hívják a kapcsolat tudatos megélésének, vagy marad a vakok egymásra támaszkodása.

Amit a szeretetéhes ember boldogságnak hisz, az ugyan tényleg B-vel kezdődik, de igazából nem boldogság, hanem biztonság.

Nem csak az anyagi, hanem az emocionális biztonságot is boldogságnak tekintik, és mind a két vak ezt elhiszi, azt hiszik, hogy ezzel az attitűddel kell házasságot kötni és gyereket nevelni. Ezek a fiatalok nem tudják, hogy a szeretetéhségükkel egyenes úton haladnak a társfüggőség kialakulása felé. Azt mondják, hogy ketten majd megoldjuk, ketten alkotunk egy egészet. A régiek is ezt mondták, de ez addig működik, amíg ott van a másik ember. Ha már nincs ott, akkor rögtön jön a belső bizonytalanság, hogy vajon hol van? „Miért nem jön haza?” „Miért nincs itt velem?” És ha a mondatok úgy fejeződnek be, hogy velem, nekem, engem stb., akkor az már nem a kapcsolatról szól, hanem az önzésről.

Forrás: velvet

bottom of page